Loading...
Zöld népszavazás 2020 2020-02-27T14:26:35+00:00

Ezek a mi kérdéseink

Egyetért-e Ön azzal, hogy az állami szervek a széndioxid-kibocsátásra közvetlenül vagy közvetve kiható minden döntési javaslatról az éghajlatváltozásra gyakorolt hatás vizsgálata alapján döntsenek?

A klímavészhelyzet megköveteli, hogy a közpénzek ne mehessenek klímagyilkos projektekre és beruházásokra!

Az emberiség által okozott klímaváltozás tudományos tény, káros hatásait már a mindennapokban is érezzük. Egyre gyakoribbak és súlyosabbak az aszályos időszakok és az emberi életeket is követelő hőhullámok, az élelmiszerárak pedig drasztikusan növekednek. Még van lehetőség az érdemi cselekvésre, de már kevés időnk maradt a klímaváltozás megfékezésére. Klímavészhelyzet van! Magyarországnak ezért a jövőben minden politikai és gazdasági döntését az éghajlatváltozásra gyakorolt hatása alapján is mérlegelnie kell!

Egyetért-e Ön azzal, hogy 2022. január 1-jét követően Magyarországon kizárólag megújuló energiaforrásból termelt villamos energiát előállító erőművek létesítése legyen engedélyezhető?

Ha el akarjuk érni a 2040-es dekarbonizációs célokat, nem létesíthetünk több, a Mátrai Erőműhöz hasonló klímagyilkos erőművet.

A klímatudósok szerint 2040-re el kell érnünk a klímasemlegességet ahhoz, hogy a klímaváltozás ellen még érdemben tehessünk. Ennek érdekében sürgősen át kell alakítanunk az energiagazdálkodásunkat: fosszilis- és atomenergia (pl. a klímagyilkos Mátrai Erőmű) helyett megújuló energiaforrásokra kell átállnunk. A változáshoz elengedhetetlen, hogy ne lehessen új fosszilis vagy atomerőműveket építeni. Csupán politikai akarat kérdése, hogy 2022-től már csak megújuló energiaforrásra épülő erőművek létesítését engedélyezzék Magyarországon.

Egyetért-e Ön azzal, hogy 2030. január 1-jét követően Magyarországon kizárólag megújuló energiaforrásból termelt villamos energiát előállító erőművek működése legyen engedélyezhető?

Ha el akarjuk érni a 2040-es dekarbonizációs célokat, nem működtethetünk a Mátrai Erőműhöz hasonló klímagyilkos erőművet.

A klímavészhelyzet kezelését célzó energetikai átmenet csak akkor lehet eredményes, ha gyorsan cselekszünk. Azt követeljük, hogy 2022-től már csak megújuló energiaforrásokra épülő erőműveket lehessen építeni és 2030-tól ne üzemelhessenek tovább a klímagyilkos fosszilis erőművek (pl. a legnagyobb kibocsátó Mátrai Erőművet legkésőbb 2026-ban be kell zárni). A paksi atomerőmű újabb üzemidő-hosszabbítása se legyen lehetséges. 

Egyetért-e Ön azzal, hogy 2025. január 1-jét követően nem visszaváltató csomagolószerként műanyag – a teljes egészében megújuló forrásból származó alapanyagból készült biológiai úton lebomló műanyag kivételével – ne legyen felhasználható és forgalomba hozható?

Egyszerű döntést kell meghoznunk! Vagy nemet mondunk az eldobható fogyasztói kultúrára, vagy a következő évtizedekben belefulladunk a saját szemetünkbe!

A világ belefullad az „eldobható” fogyasztói kultúránk okozta műanyag szeméthalomba. Nem csak a tengerek és óceánok súlyosan szennyezettek. Legnagyobb folyóink, a Duna és a Tisza mikroműanyag-szennyezettsége is súlyos ökológiai és egészségügyi katasztrófával fenyeget. Az egyszerhasználatos műanyagok betiltása mindannyiunk elemi érdeke!

Egyetért-e Ön azzal, hogy az állami vagy önkormányzati tulajdonban álló közlekedési társaságok fosszilis üzemanyaggal működő járműveket utasszállítási célra ne szerezhessenek be? 

Évente 15 000 emberi korai halálát előzhetjük meg azzal, ha csökkentjük a légszennyezettséget, első körben a tömegközlekedés és az állami járműpark környezetbarát modernizálásával.

Hazánkban közel 15 000 ember hal meg idő előtt a légyszennyezettség miatt, a megbetegedések számát pedig fel sem lehet mérni. Ezért egyre sürgetőbb a súlyosan környezetszennyező járművek kivezetése. Az állami és önkormányzati tulajdonban lévő buszok elektromos meghajtásúra történő cseréje az első fontos lépés a láthatatlan gyilkos elleni küzdelemben, melynek köszönhetően városaink végre levegőhöz juthatnak.

Egyetért-e Ön azzal, hogy a közigazgatási szervek és a köztulajdonban lévő gazdasági társaságok 2030. január 1-jét követően karbonsemlegesen működjenek?

A klímabajnok nem csak beszél, hanem cselekszik, és jó példát mutat! Az állami cégeknek az elsők között kell elérnie 2030-ra a karbonsemlegességet!

2019-re korábban soha nem tapasztalt szintre nőtt a világ széndioxid kibocsátása. 2014-től Magyarország kibocsátása is évente 5 százalékkal emelkedik. A 2050-es dekarbonizációs célok elérése érdekében sürgősen cselekednünk kell, az államnak pedig jó példával kell elől járnia. Elvárható, hogy 2030-ra az állami cégek elérjék a karbonsemleges működést.

Egyetért-e Ön azzal, hogy 2030. január 1-jét követően Magyarországon a villamosenergiát előállító erőművek karbonsemlegesen legyenek kötelesek működni?

A fosszilis- és atomenergiáról megújuló erőforrásokra való átállás csak a minimum követelmény. 2030-ra el kell érnünk a villamosáram-termelésünkben a karbonsemleges működést!

Ahhoz, hogy a 2050-es dekarbonizációs célok elérhetőek legyenek, szigorú ütemtervet és részcélokat kell kitűznünk magunk elé! Nem elég az villamosenergia-termelésünk megújuló energiaforrásra való átállítása 2030-ra, a karbonsemleges működést kell elérni. A nagy és közepes karbonlábnyomú fosszilis- és atomenergiától el kell búcsúznunk, a megújuló energiaforrások alacsony széndioxid-kibocsátását pedig semlegesítenünk kell!

Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy a településeken beépíthető földterületek nagysága csak úgy bővíthető, ha ugyanazon településrendezési döntés eredményeként a beépíthető területtel azonos nagyságú új zöldterület, gyep, vizes élőhely vagy erdőterület kialakítása, rekonstrukciója is megtörténik?

Meg kell védenünk településeink értékes zöldterületeit és termőföldjeit! A jövőben ne legyen növelhető a beépítettség mértéke!

Magyarország európai viszonylatban dobogós helyen áll településeinek betonba öntésében, és értékes termőföldek vonnak ki ipartelepek létesítése miatt. A közterületi felújításokat rendszeresen felesleges és káros zöldterület-csonkítások kísérik. Eközben nyaranként egymást érik a hőségriadók, és emberek fuldokolnak a zöldterületek hiányában kialakult hőszigetek miatt. Biztosítanunk kell, hogy a jövőben ne növekedhessen a településeink beépítettsége, és termőföldjeinkre ne emeljenek gyárakat!

Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy az egy- és kétszámjegyű főutak létesítése és felújítása kizárólag úgy történhet meg, hogy biztosítani kell a kerékpárosok biztonságos közlekedését is az adott útszakaszon?

Ha azt szeretnék, hogy egyre többen válasszák autó helyett a kerékpárt, biztosítanunk kell a biztonságos közlekedés lehetőségét megfelelő kerékpárút-hálózat kialakításával.

Ahhoz, hogy az emberektől elvárhassuk a közlekedési szokásaik átalakítását, meg kell teremtenünk a szükséges infrastruktúrát, így vonzóvá tudjuk tenni az alternatív környezetbarát közlekedési módokat, a tömegközlekedés mellett a kerékpározást is. Ezért nagyon fontos, hogy a közúthálózatunk fejlesztésekor kötelező legyen kerékpárutak és sávok tervezése és létesítése.

Egyetért-e ön azzal, hogy erdőink védelme érdekében NATURA 2000 területen lévő erdőben csak úgy folyhat faanyagtermelés, hogyha a folyamatos erdőborítás fennmarad?

Kiemelten értékes, védettséggel rendelkező erdeinkben nincs helye olyan brutális beavatkozásoknak, mint a tarvágás!

Amikor a zöldterületek növeléséről beszélünk, nagyon fontos hangsúlyozni, hogy az energiaforrásként funkcionáló faültetvények messze nem nyújtják azt az ökológiai szolgáltatást, és nem rendelkeznek olyan fajgazdagsággal, mint a több száz év alatt kialakuló erdőségek. Ezért nagyon fontos, hogy a NATURA 2000-es területek esetében betiltsunk minden durva beavatkozást, így a tarvágásokat is, melyek súlyosan veszélyeztetik az erdeink egészséges fejlődését.

Egyetért-e ön azzal, hogy az állam évente legalább 30 000 hektárral növelje az őshonos fafajokból álló erdők területét?

Pontos megfogalmazása a kérdésnek: Egyetért-e ön azzal, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvényt, hogy 2050-ig az őshonos fafajokból álló erdők területét évente legalább 30 000 hektárral kelljen növelni?

Az őshonos fafajok védelmét a klímaváltozás elleni küzdelem és a Kárpát-medence biodiverziátásának megőrzése miatt is a törvény erejénél fogva biztosítani kell!
A klímaváltozás korában nagyon fontos, hogy az éghajlat szabályozásában, és a biodiverzitás megőrzésében nagy szerepet játszó, szénraktárként is funkcionáló, magas ökológiai értéket képviselő fajokból álló erdők mennyiségét a lehető legnagyobb területre ki kell terjesztenünk. Ezért a törvény erejénél fogva ki kell állnunk az őshonos fafajok védelme mellett!

Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson meg olyan törvényt, amely rendelkezik egy elkülönített pénzügyi alap létrehozásáról, amelyből évente legalább 100 000 lakóingatlan épületenergetikai korszerűsítését lehet megvalósítani?

A 2050-es dekarbonizációs célok elérése érdekében a kormány kiemelt feladata az energiahatékonyság fokozását célzó projektek kiemelt támogatása.

A 2050-es dekarbonizációs célok eléréséhez az energiafelhasználásunk mértékét is jelentősen csökkentenünk kell. Az Orbán kormány egyik legnagyobb bűne, hogy a beígért épületszigetelési programból nem lett semmi, pedig így lehetne a legkönnyebben csökkenteni a fogyasztásunkat. Ezért a kormánynak kötelessége az energiahatékonyság fokozását célzó projektek kiemelt támogatása, hiszen ez valódi, fenntartható rezsicsökkentést jelentene.

Egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyűlés jogszabályban tiltsa meg a természetes élőhelyek és települési zöldterületek fejlesztési
célú felhasználását, és hogy a további fejlesztéseket barnamezős területekre irányítsa?

A klímaválság mérsékléséhez és következményeinek kezeléséhez meg kell állítanunk a zöldfelületeink drasztikus csökkenését.

A zöldfelületek által biztosított ökológiai szolgáltatások az éghajlatváltozás elleni küzdelem kiemelten fontos részei. Ha a zöldfelületeink mértéke csökken, az erőteljesen hozzájárulhat a válság negatív hatásainak erősödéséhez, mind települési szinten, mind országos szinten. Ennek ellenére a zöldfelületeink csökkenése drasztikus. Ezt a folyamatot meg kell állítanunk!

Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarország Nemzeti Energiastratégiája, valamint Nemzeti Energia- és Klímaterve tartalmazza, hogy Magyarországon 2030-ig legalább 3000 MW összesített beépített kapacitással rendelkező szélerőművet kell létesíteni?

A zöldenergiáé a jövő! Ahhoz, hogy Magyarország végre átléphessen a XXI. századba, fel kell
oldania a szélturbinák telepítését ellehetetlenítő szabályozást!

Az LMP azt várja a kormánytól, hogy ne akadályozza a zöld energiatermelést és oldja fel a szélturbinák telepítését ellehetetlenítő szabályozást. A befektetők sorban állnak, így akár 1 Ft állami támogatás nélkül könnyedén meg lehetne sokszorozni a hazai szélenergia-alapú termelést. Csak politikai akarat kérdése, hogy Magyarország is átlép-e végre a 21. századba.

Egyetért-e Ön azzal, hogy új atomerőművet ne lehessen üzembe helyezni Magyarországon?

Nemet kell mondanunk Paks2-re! Az elavult, veszélyes és drága atomenergia támogatásával a
kormány nem megoldja, hanem növeli az ökológia válság súlyosságát!

Nemet kell mondani Paks2-re! Paks 2 az évszázad legrosszabb üzlete!  Csak drágán és állami támogatás mellett tudna termelni. Már ma is olcsóbb alternatívát jelentenek a megújuló energiaforrások, melyek jelentősen kisebb széndioxid lábnyommal rendelkeznek, mint az atom. Az orosz technológiával tervezett atomerőművel fölösleges kockázatot vállalnánk és a sugárzó hulladék több 100 ezer évig a következő generációk súlyos méregetett öröksége lesz. Magyarországnak megvan minden adottsága, hogy képes legyen 100%-ban átállni megújuló energiára!